AMIT A TORNÁDÓRÓL TUDNI KELL
Mire képes a tornádó?
ÉLETED FÜGG ATTÓL, HOGY ISMERED-E ÉS BETARTOD-E AZ ALÁBBI SZABÁLYOKAT!
Ha közeleg a tornádó és van még időd, azonnal menekülj egy pincébe vagy bármilyen más,
föld alatti helyiségbe, amelynek megfelelő nyílása van a légnyomáskülönbség kiegyenlítésére.
Ha a tornádó a szabadban ér és idejében észrevetted, merre tart, igyekezz kitérni az útjából.
Gondolj arra, hogy általában 40-64 kilométer az óránkénti sebessége.
De ha már nincs időd a menekülésre: feküdj a legközelebbi árok vagy gödör aljára,
és lapulj úgy a földhöz, amennyire csak lehetséges!
Városban és falun: keress menedéket a jól megalapozott, erős épületek földszintjén,
távol az ablakoktól!
Elsősorban a háznak a tornádó érkezési irányával szemközti sarka nyújt menedéket.
Ha nincs pince, húzz valami nehéz bútort a belső falhoz, és a bútor alatt rejtőzz el.
kerüld a nagy előadótermeket, mozik, színházak nézőterét vagy a tornatermeket az iskolákban,
mert tetőszerkezetük gyenge. Üzemekben és gyárakban: mozgósítsd az üzem biztonsági
szervezetét.
Ha a pince nem hozzáférhető, irányítsd az embereket a legbiztonságosabbnak látszó szobákba.
Óvakodj a pániktól.
Az előzetes jelentés ellenére is megtörténhet, hogy a tornádó elkerül titeket!
Bármilyen lakott településen vagy: tartsd nyitva a rádiót vagy a televíziót,
de ne hívd a meteorológiai szolgálatot feleslegesen, csak akkor, ha a tornádó közeledését jelented!
Ha feleslegesen telefonálsz, ezzel megakadályozod, hogy a tiédnél fontosabb értesülések
befussanak!
Ilyen figyelmeztető szövegek láthatók az Egyesület Államok minden olyan lakott pontján,
ahol gyakoriak a Föld legerősebb forgóviharai, a félelmetes tornádók.
(A jelenség Európában, sőt Magyarországon sem ismeretlen; szerencsére azonban a tornádók
európai válfaja, a tromba viszonylag gyengébb.)
A tornádó teljesen más jellegű légköri jelenség, mint a lavina, vagy vulkánkitörés keltette léglökési
hullám.
A tűzhányókhoz csupán annyi köze van, hogy néhány esetben a kitörő vulkán fölött is kialakult
tornádótölcsér, nyilvánvalóan a hirtelen fölfelé mozgó meleg légtömeg hatására.
Ezt történt például az indonéziai Tambora 1815-ös kitörésekor,
a Mexikóban levő Paricutin (új vulkán) születésekor 1943-ban, valamint az Izlandtól délkeletre
keletkezett tenger alatti tűzhányó, a Surtsey kitörésekor, mihelyt az új sziget kiemelkedett a habokból.
Ez alkalommal – 1963. november 14-én – a tornádók hatalmas víztölcséreket hoztak létre a tenger fölött.
A Surtsey-tornádók egyikéről Sigudur Thorarinsson. neves izlandi vulkanológus készített ugyan néhány
fényképfelvételt, de ezek – az adott körülmények (viharos időjárás, erősen hullámzó tenger, vulkáni
hamuszórás stb.) figyelembevételével érthető módon – nem sikerültek túlságosan jól.
A tornádó belsejében a szél sebessége általában 200-300 kilométer óránként;
de – Talman amerikai meteorológus szerint – kivételes esetekben még a 400,
sőt a 600-700 kilométer/órát is meghaladhatja!
Ez nem azonos a tornádótölcsér tovavonulási sebességével, ami rendszerint csak 40-64 kilométer/óra.
A forgó tölcsér csak egy viszonylag keskeny, általában alig néhány száz méter széles sávban pusztít
– igaz, hogy ott azután végtelen hevességgel! –, a sávon túl majdnem tökéletes szélcsend honol.
A rombolás sávja amellett szaggatott vonalhoz hasonlít, mert a tölcsér időről időre visszahúzódik
a magasba, és alsó része nem éri el a felszínt. Minthogy belsejében sokkal alacsonyabb a légnyomás,
mint környezetében, ezért a tölcsérnek rendkívül nagy szívóhatása van. A házak, ha az ablakok és ajtók
zárva vannak, valósággal felrobbannak, mert a belső légnyomás, amikor a tölcsér áthalad az épület fölött,
szétveti a falakat.
A vízfelületek fölött kialakuló víztölcsér (amelyet nálunk a Balatonon is több ízben megfigyeltek már)
részben a tó, tenger stb. vizéből, részben a légköri vízpárából áll.
Valószínűleg ez utóbbi vesz részt erőteljesebben a víztölcsér kialakításában.
Tornádók kialakulására fülledt, meleg időjárású napokon lehet számítani,
amikor a nagyon meleg légtömeg helyébe hidegebb érkezik (általában a poláris vidékek felől),
vagyis képződésük a hidegfront betörésével áll kapcsolatban. Megtörténhet, hogy egyidejűleg több
tölcsér is kialakul. A vízfelület fölöttiek valamelyest gyengébbek, mint a szárazföldön létrejöttek.
Élettartamuk maximálisan néhány óra.
Néhány példa annak illusztrálására, mire képes a tornádó:
1892-ben a horvátországi Novska közelében a tornádó 16 vasúti kocsit sodort el,
ezek közül egy 13 tonnás vagont 30 méternyire dobott a síntől.
Az erdőben 150 ezer fát csavart ki tövestől. 1970. szeptember 11-én Velencében a tornádó a magasba
emelt egy vízibuszt, felfordította, majd visszadobta a vízbe. Ennek a tragikus eseménynek magyar
áldozatai is voltak.
1955. június 8-án a hortobágyi tromba egy kombájnt szívott fel, majd három gazdasági épületen átemelve
hajította vissza a talajra.
1931. május 27-én Minnesotában (USA) a tornádó leemelte a sínről a csaknem 100 kilométeres óránkénti
sebességgel száguldó vonat öt, egyenként 70 tonnás kocsiját. Egyiküket 24 méter távolságig repítette.
Két olyan esetet is ismerünk, amikor a tornádó kisebb vasúti hidakat emelt le talapzatukról
és ócskavassá zúzta őket.
Az 1952. szeptember 1-jei tornádó az egyik texasi katonai repülőtéren 106 bombázó repülőgépet
semmisített meg, és az épületekben végzett rombolást is beszámítva 50 millió dolláros kárt okozott.
Forrás: www.bebte.hu
VISSZA A MENÜBE