AMIT A TORNÁDÓRÓL TUDNI KELL

 

 

Mire képes a tornádó?

ÉLETED FÜGG ATTÓL, HOGY ISMERED-E ÉS BETARTOD-E AZ ALÁBBI SZABÁLYOKAT! 

Ha közeleg a tornádó és van még időd, azonnal menekülj egy pincébe vagy bármilyen más, 
föld alatti helyiségbe, amelynek megfelelő nyílása van a légnyomáskülönbség kiegyenlítésére. 
Ha a tornádó a szabadban ér és idejében észrevetted, merre tart, igyekezz kitérni az útjából. 
Gondolj arra, hogy általában 40-64 kilométer az óránkénti sebessége. 
De ha már nincs időd a menekülésre: feküdj a legközelebbi árok vagy gödör aljára, 
és lapulj úgy a földhöz, amennyire csak lehetséges! 
Városban és falun: keress menedéket a jól megalapozott, erős épületek földszintjén, 
távol az ablakoktól! 
Elsősorban a háznak a tornádó érkezési irányával szemközti sarka nyújt menedéket. 
Ha nincs pince, húzz valami nehéz bútort a belső falhoz, és a bútor alatt rejtőzz el. 
kerüld a nagy előadótermeket, mozik, színházak nézőterét vagy a tornatermeket az iskolákban, 
mert tetőszerkezetük gyenge. Üzemekben és gyárakban: mozgósítsd az üzem biztonsági 
szervezetét. 
Ha a pince nem hozzáférhető, irányítsd az embereket a legbiztonságosabbnak látszó szobákba. 
Óvakodj a pániktól. 
Az előzetes jelentés ellenére is megtörténhet, hogy a tornádó elkerül titeket! 
Bármilyen lakott településen vagy: tartsd nyitva a rádiót vagy a televíziót, 
de ne hívd a meteorológiai szolgálatot feleslegesen, csak akkor, ha a tornádó közeledését jelented! 
Ha feleslegesen telefonálsz, ezzel megakadályozod, hogy a tiédnél fontosabb értesülések 
befussanak! 

Ilyen figyelmeztető szövegek láthatók az Egyesület Államok minden olyan lakott pontján, 
ahol gyakoriak a Föld legerősebb forgóviharai, a félelmetes tornádók. 
(A jelenség Európában, sőt Magyarországon sem ismeretlen; szerencsére azonban a tornádók 
európai válfaja, a tromba viszonylag gyengébb.) 

A tornádó teljesen más jellegű légköri jelenség, mint a lavina, vagy vulkánkitörés keltette léglökési 
hullám. 
A tűzhányókhoz csupán annyi köze van, hogy néhány esetben a kitörő vulkán fölött is kialakult 
tornádótölcsér, nyilvánvalóan a hirtelen fölfelé mozgó meleg légtömeg hatására. 
Ezt történt például az indonéziai Tambora 1815-ös kitörésekor, 
a Mexikóban levő Paricutin (új vulkán) születésekor 1943-ban, valamint az Izlandtól délkeletre 
keletkezett tenger alatti tűzhányó, a Surtsey kitörésekor, mihelyt az új sziget kiemelkedett a habokból. 
Ez alkalommal – 1963. november 14-én – a tornádók hatalmas víztölcséreket hoztak létre a tenger fölött. 

A Surtsey-tornádók egyikéről Sigudur Thorarinsson. neves izlandi vulkanológus készített ugyan néhány 
fényképfelvételt, de ezek – az adott körülmények (viharos időjárás, erősen hullámzó tenger, vulkáni 
hamuszórás stb.) figyelembevételével érthető módon – nem sikerültek túlságosan jól. 

A tornádó belsejében a szél sebessége általában 200-300 kilométer óránként; 
de – Talman amerikai meteorológus szerint – kivételes esetekben még a 400, 
sőt a 600-700 kilométer/órát is meghaladhatja! 
Ez nem azonos a tornádótölcsér tovavonulási sebességével, ami rendszerint csak 40-64 kilométer/óra. 
A forgó tölcsér csak egy viszonylag keskeny, általában alig néhány száz méter széles sávban pusztít 
– igaz, hogy ott azután végtelen hevességgel! –, a sávon túl majdnem tökéletes szélcsend honol. 
A rombolás sávja amellett szaggatott vonalhoz hasonlít, mert a tölcsér időről időre visszahúzódik 
a magasba, és alsó része nem éri el a felszínt. Minthogy belsejében sokkal alacsonyabb a légnyomás, 
mint környezetében, ezért a tölcsérnek rendkívül nagy szívóhatása van. A házak, ha az ablakok és ajtók 
zárva vannak, valósággal felrobbannak, mert a belső légnyomás, amikor a tölcsér áthalad az épület fölött, 
szétveti a falakat. 
A vízfelületek fölött kialakuló víztölcsér (amelyet nálunk a Balatonon is több ízben megfigyeltek már) 
részben a tó, tenger stb. vizéből, részben a légköri vízpárából áll. 
Valószínűleg ez utóbbi vesz részt erőteljesebben a víztölcsér kialakításában. 

Tornádók kialakulására fülledt, meleg időjárású napokon lehet számítani, 
amikor a nagyon meleg légtömeg helyébe hidegebb érkezik (általában a poláris vidékek felől), 
vagyis képződésük a hidegfront betörésével áll kapcsolatban. Megtörténhet, hogy egyidejűleg több 
tölcsér is kialakul. A vízfelület fölöttiek valamelyest gyengébbek, mint a szárazföldön létrejöttek. 
Élettartamuk maximálisan néhány óra. 

Néhány példa annak illusztrálására, mire képes a tornádó: 
1892-ben a horvátországi Novska közelében a tornádó 16 vasúti kocsit sodort el, 
ezek közül egy 13 tonnás vagont 30 méternyire dobott a síntől. 
Az erdőben 150 ezer fát csavart ki tövestől. 1970. szeptember 11-én Velencében a tornádó a magasba 
emelt egy vízibuszt, felfordította, majd visszadobta a vízbe. Ennek a tragikus eseménynek magyar 
áldozatai is voltak. 
1955. június 8-án a hortobágyi tromba egy kombájnt szívott fel, majd három gazdasági épületen átemelve 
hajította vissza a talajra. 
1931. május 27-én Minnesotában (USA) a tornádó leemelte a sínről a csaknem 100 kilométeres óránkénti 
sebességgel száguldó vonat öt, egyenként 70 tonnás kocsiját. Egyiküket 24 méter távolságig repítette. 
Két olyan esetet is ismerünk, amikor a tornádó kisebb vasúti hidakat emelt le talapzatukról
és ócskavassá zúzta őket. 
Az 1952. szeptember 1-jei tornádó az egyik texasi katonai repülőtéren 106 bombázó repülőgépet 
semmisített meg, és az épületekben végzett rombolást is beszámítva 50 millió dolláros kárt okozott. 

 Forrás: www.bebte.hu

VISSZA A MENÜBE