SZÉKESFEHÉRVÁR HŐMÉRSÉKLETI ADATAI
ÉS HŐMÉRSÉKLET ELŐREJELZÉS

GYORS ELÉRÉS
HOSSZÚTÁVÚ ELŐREJELZÉS A VÁROS ÉGHAJLATA ELMÚLT HÓNAP ELMÚLT ÉV KORÁBBI HÓNAPOK
FAGYVESZÉLY FIGYELMEZTETÉS FŰTÉSI IGÉNY TÉRKÉP AMIT A HŐMÉRSÉKLETRŐL ÉS MÉRÉSÉRŐL JÓ TUDNI   ELMÚLT  TÉL

 

 

 

 

AZ UTÓBBI  24 ÓRA HŐMÉRSÉKLETÉNEK ALAKULÁSA

 

 

SZÁRAZRÉT

 

 

 


PALOTAVÁROS

 

 

 

MAROSHEGY

 


 

A DIAGRAMOK 20 PERCENKÉNT FRISSÜLNEK.
A JOBB FELSŐ SAROKBAN AZ UTOLSÓ FRISSÍTÉS IDŐPONTJA LÁTHATÓ.
ALSÓ SOR : AZ UTOLSÓ MÉRT ÉRTÉK, MINIMUM ÉS MAXIMUM AZ UTÓBBI 24 ÓRÁBAN.

  



A PÁRATARTALOM ALAKULÁSA AZ UTÓBBI 24 ÓRA SORÁN (SZÁRAZRÉTI MÉRÉS)


 





<

 

 JELENLEGI ORSZÁGOS HŐMÉRSÉKLETI VISZONYOK

                    Hőtérkép

       IDŐKÉP országos hőtérképe                                                                                                                                                                                            

         

A FENTI LINKEKRE KATTINTVA TOVÁBBI HASZNOS INFORMÁCIÓKHOZ JUTHAT A TISZTELT ÉRDEKLŐDŐ 

 

 

 



 A HŐMÉRSÉKLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA SZÉKESFEHÉRVÁRON

 

 

A következő két hét hőmérsékletéről a FŐ OLDALON tájékozódhatnak,
ez a diagram pedig az azt követő 30 napos időszak hőmérsékletének lehetséges
alakulásáról ad körülbelüli tájékoztatást.
Sajnos ilyen hosszú időre előre - pláne napra lebontva - csak tág határok közt valószínűsíteni lehet
a hőmérsékleti értékeket. Ennek a leginkább valószínűsíthető tartománynak az átlag értékei
láthatók a diagramon.




A vékonyabb szaggatott vonalak az adott időszakban jellemző átlagos napi maximum
és minimum hőmérsékletei értékeket jelzik.
A vastagabb vonalak a lehetséges reggeli (kék) és délutáni (piros) hőmérsékleteket mutatják.

Frissítés hetente 1 alkalommal
(általában csütörtökön)






Előrejelzés a következő 3 hónapra

 
Az alábbi diagram a jelzett hónapok jelenleg valószínűsíthető 
átlaghőmérsékletének lehetséges eltérését szemlélteti,
az adott hónapra jellemző sokéves átlagtól.





A piros oszlopok pozitív irányú eltérésre, tehát az átlagosnál magasabb hőmérsékletű 
hónapra utalnak, a kék oszlopok pedig hidegebb időt valószínűsítenek.
Ha nem látható oszlop az az átlagosnak pont megefelelő átlaghőmérsékletre utal.
Természetesen az átlagnál hidegebb vagy melegebb hónap során is lehetnek akár
jelentős, ellenkező előjelű hőmérsékleti periódusok.

Az újabb számítások a korábbitól eltérő értékeket adhatnak,
érdemes tehát figyelemmel kísérni a változásokat.

 

******************************************
 

A VÁROS ÉGHAJLATA


Székesfehérváron az éves középhőmérséklet 11 fok körül van.
A középhőmérsékleti értékek területi eloszlását tekintve a nyugati,
különösen az ÉNy-i területeken kevéssel 11 fok alatt,
míg főként a város belső területein, de a lényegesen magasabban fekvő keleti

részeken is jellemzően 11 fok feletti értékek jellemzőek.
Legmelegebb hónap a július, 21,4 fokos havi középhőmérséklettel,

míg a leghidegebb a január -0,2 fokkal.
Az éghajlatváltozás következményeként gyorsan emelkedtek ezek az átlagok is.
A napsütést tekintve a legnaposabb hónap a július,
átlag mintegy 270 órát élvezhetjük a napsütést. Legkevésbé tehetjük ezt decemberben,
mikor csupán 51-52 órás átlag napsütésben van részünk.



******************************************

 

VISSZATEKINTŐ 

 

 SZÉKESFEHÉRVÁR HŐMÉRSÉKLETÉNEK ALAKULÁSA

AZ ELMÚLT HÓNAP SORÁN

 


  JÚNIUS

 

A nyár első hónapja jócskán kitett magáért, a havi középhőmérséklet 2,2 fokkal volt magasabb 
az átlagosnál. A napi csúcshőmérséklet  27 napon elérte vagy meghaladta a  25 fokot,
ebből 14 nap hőségnapnak számít mivel a maximum érték  30 fok vagy a feletti volt.
A napi középhőmérséklet csupán 5 napon maradt el az átlagostól.
A leghidegebbet 9,4 fokot  9-én reggel, a havi maximum értéket 34,3 fokot pedig  22-én délután
mérték a műszerek. A napsütéses órák száma  312 volt ami lényegesen több az átlagosnál.


(Nagyítás a diagramra kattintva)

      

 


AZ ALÁBBI DIAGRAM A MÉRT HŐMÉRSÉKLETI ÉRTÉKEK ÁTLAGA ALAPJÁN KÉSZÜLT
ÉS A NAPI ÁTLAGOS MAXIMUM, MINIMUM ÉS KÖZÉPHŐMÉRSÉKLETEKET MUTATJA.


(Nagyítás a diagramra kattintva)


 

 

******************************************

2016-17  TÉL

 

 

 

 

Az elmúlt években az átlagosnál enyhébb telek voltak jellemzőek kedvezően befolyásolva 
a fűtési költségeket. A 2016-17-es télről ez nem mondható el, az átlagnál ugyanis  1,7 fokkal
alacsonyabb volt a téli középhőmérséklet a Székesfehérváron jellemző sokéves átlagnál.
Különösen hideg volt a január, a havi középhőmérséklet  4,6 fokkal maradt el a szokásostól.
Ez nem rendkívüli ugyan de meglehetősen ritka jelentős érték.
(A második diagramon az egyes hónapok mért középhőmérsékletének átlagtól való eltérése látható)
Szerencsére (vagy nem, kinek hogy tetszik) a hideghez nem társult jelentős havazás esetleg orkán
erejű szél, így – bár zord napok voltak – igazán zord időjárás nem fordult elő.
Néhány további adat az elmúlt télről: 
76 napon süllyedt fagypont alá  2 méteres magasságban is a hőmérő higanyszála. 
26 napon a legenyhébb délutáni órákban is fagypont alatt maradt a hőmérséklet. 
11 olyan nap volt mikor  -10 fok alá csökkent a hőmérséklet.
A tél folyamán a legalacsonyabb hőmérsékletet január 8-án mértük,  -16,8 fokig hűlt akkor a levegő,
a téli maximum pedig február  27-én a belvárosban +16,4 fok volt.




Az alábbi diagramok a város több pontján mért hőmérsékleti értékek átlaga alapján készültek.
A felsőn a téli középhőmérséklet (zöld) alakulása összehasonlítható a sokéves téli átlaggal (fekete)
A vékonyabb szaggatott piros vonal a mért maximum, a kék a mért minimum értékeket mutatja.

Az alsó diagramon látványosabban figyelhető meg az egyes hónapok középhőmérsékleteinek
eltérése a Székesfehérváron jellemző átlagtól.

Az egyes hónapokról további - részletesebb - diagramok találhatók a lenti archívumban.

NAGYÍTÁS A DIAGRAMRA KATTINTVA 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
******************************************

 

AZ ELMÚLT ÉV    ( 2016 )

 

A  2016-os év hőmérsékleti szempontból alig tért el a sokéves átlagtól. 
Az éves középhőmérséklet a korábbi években megszokottól eltérően csupán 0,2 fokkal volt
magasabb a jellemző átlagnál.
Az évszakokat tekintve a tavaszi és a téli hónapok átlaguk alapján enyhébbek, 
az ősziek hidegebbek voltak az átlagosnál. A nyár pontosan megfelelt az átlagnak.
Az év során mért legalacsonyabb hőmérséklet -13,4 fok volt,
a legmelegebb napon pedig  35,6 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála.
Tartós, szélsőséges hőmérsékletű időjárás egyik évszakban sem alakult ki.
A hőmérséklet területi alakulásában sem mutatkozott lényegi eltérés a szokásostól,
a város belső területe és a magasabban fekvő keleti területek kissé melegebbek,
míg a nyugati városrészek hidegebbek voltak a városi átlagnál. 

Az alábbi diagramokon a hőmérsékleti minimum, maximum és átlag értékek alakulása figyelhető
meg a hónapok folyamán. Természetesen a lenti archívumból kikeresve az egyes hónapok napra
lebontva is megtekinthetők.
 


 

 

   

 

   

 

 

******************************************

 

 

DIAGRAM ARCHÍVUM

KORÁBBI HÓNAPOK HŐMÉRSÉKLETI DIAGRAMJAI

 

 Az adott év, hónap HŐMÉRSÉKLET vagy KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET- re kattintva megnyílik az adott diagram
  2013 2014 2015 2016 2017
JANUÁR HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET
KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET
FEBRUÁR HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET 
KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET 
MÁRCIUS HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET 
KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET   KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET
ÁPRILIS HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKL 
KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET   KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET
MÁJUS HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET    HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKL 
KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET   KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET
JÚNIUS HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET    HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET   
KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET   KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  
JÚLIUS HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET   
KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET   KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET   
AUGUSZTUS HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET   HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET   
 KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  
SZEPTEMBER HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET   
 KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET   KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  
OKTÓBER HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET   
KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET   
NOVEMBER HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET   
 KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  
DECEMBER HŐMÉRSÉKLET HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET  HŐMÉRSÉKLET   
 KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET  

 

 


 

 

 

FAGYVESZÉLY FIGYELMEZTETÉS SZÉKESFEHÉRVÁR TERÜLETÉRE

 

Tájékoztatom a Tisztelt Érdeklődőket, hogy április 15-től - május 31-ig, illetve október 1-től  november 5-ig 
Székesfehérvár területére érvényes
fagyveszélyre figyelmeztető előrejelzés készül.
Az előrejelzés az előrejelzési oldalakon jobb oldalt, a " MA AKTUÁLIS" rovatban,
a fent jelzett tavaszi és őszi időszakban tekinthető meg.

Székesfehérváron az adott időszakokban jellemző leginkább a növények fagy miatti károsodása.
Különösen igaz ez ősszel - Mindenszentekre készülve - meglehetősen gyakran fordul elő talaj menti,
vagy még erősebb fagy.
Sokak igénye volt, hogy legyen erre egy egyszerű, jól látható jelzés amely alapján még időben
elvégezhetik a szükséges teendőket a növények megóvása érdekében.
De hasznos lehet a fagyveszély figyelmeztetés pl.a közlekedésben is, hisz a nyári félév alatt
a járművezetők elszoknak az e fajta veszélyektől.


Érdekesség de jó tudni, hogy Fehérváron nagyon jelentős a városrészek közti magassági szintkülönbség.
A legmélyebben fekvő - házakkal beépített - terület Szárazrét, de a város nyugati felében más részeken
is vannak hasonlóan, vagy közel hasonlóan mélyen fekvő területek. Ugyanakkor a keleti városrész,
szó szerint kiemelkedően Öreghegy egyes részei 70 méterrel is magasabban vannak.
Ekkora szintkülönbségnél már nagyon jelentős hőmérséklet különbségek is mutatkoznak ami
legjobban az éjszakai lehűlés mértékében figyelhető meg.
A mélyebben fekvő helyeken - természetesen számos egyéb tényezőtől is (pl.:felhőzet, szél, páratartalom)
függően erősebben lehűl a levegő így a derült, szélcsendes éjszakákon az erős kisugárzás hatására a város
nyugati területein jelenik meg legelőször a talaj menti fagy. A talaj felett néhány centiméterrel már akár -2 fok
is lehet miközben 2 méter magasságban és pláne a város magasabban fekvő részein
nyoma sincs a fagynak. És különösen igaz ez akkor ha valaki az ablakba kiakasztott hőmérőre hagyatkozik...
Érdemes tehát figyelemmel kísérni az előrejelzéseket ha meg szeretnék óvni növényeiket a váratlan fagyoktól.



 



FŰTÉSI IGÉNY TÉRKÉP



AZ ALÁBBI TÉRKÉP AZT MUTATJA, HOGY A JELENLEGI IDŐJÁRÁSI HELYZETBEN, A MAI NAPON
A HÓNAP ÁTLAGÁHOZ KÉPEST TÖBB VAGY KEVESEBB ENERGIA SZÜKSÉGES-E  A FŰTÉSHEZ 
ÉS HÁN
Y SZÁZALÉKKAL TÉR EL ENNEK KÖLTSÉGE AZ ÁTLAGOS NAPI  FŰTÉSI KÖLTSÉGTŐL.

 

 


 

 

AMIT A HŐMÉRSÉKLETTEL

ÉS MÉRÉSÉVEL KAPCSOLATBAN JÓ TUDNI

 


A levegő közvetlenül nem melegszik fel, mert a napsugárzás nagyobb részét átengedi. 
A földfelszín azonban elnyeli a napsugarakat, (anyagától függően különböző mértékben) felmelegszik 
és aztán a talaj melegíti fel a felette elhelyezkedő levegőt. A talaj közelében ezért általában magasabb a
hőmérséklet. A földfelszíntől távolodva viszont átlagosan 200 m-enként 1 °C-kal csökken.
Ha az égbolt nappal felhős kevésbé tud felmelegedni a talaj, tehát gyengébb lesz a nappali felmelegedés.
Ha az éjszaka felhős, a felhők visszaverik a föld által kisugárzott hősugarak egy részét, így a lehűlés kisebb
lesz. Derült éjszakák esetén a kisugárzott hő nem verődik vissza, így a lehűlés nagyobb mértékű.

 

Az elnyelt és kisugárzott hő függ a talaj anyagától is. A város belső területein az aszfalt és betonrengetegben 
jóval több hő nyelődik el napközben mint a külső városrészekben ahol
jóval több a zöld terület.
Éjszaka aztán ez a nagyobb hőenergia kisugárzásra kerül és kevésbé engedi lehűlni az adott területeket.
A jelenség – amit egyébként városi hőszigetnek neveznek - szinte mindig tapasztalható - tehát télen is
de a mértéke számos körülménytől (pl.:szél) függ.


A felmelegedés mértéke attól is függ, hogy a Nap sugarai kisebb vagy nagyobb hajlásszög alatt érkeznek
a felszínre. Ha ugyanaz a sugárzás kisebb hajlásszögben érkezik a felületre, akkor nagyobb területen oszlik el,
ezért gyengébben melegíti fel a felszínt.
A levegő hőmérséklete a nap folyamán a nap látszólagos járását követi.

Reggel és este a nap alacsonyan jár. Ilyenkor a napsugarak hajlásszöge kicsi, ezért a felmelegedés gyengébb.
A nap délben jár legmagasabban – a hajlásszög ekkor a legnagyobb és ekkor a legerősebb a felmelegedés is.

 

 

A HŐMÉRSÉKLET MÉRÉSE

 

A pontos mérések érdekében alapvető követelmény, hogy a megfelelő szellőzés biztosítása mellett mind 
a közvetlen, mind a szórt napfény ellen védeni kell a hőmérőket.
Ennek érdekében a hőmérséklet mérését a meteorológiai gyakorlatban 2 m-es magasságban,
nyílt füves területen tökéletes árnyékolást biztosító hőmérőházikóban vagy un. tányéros árnyékolóban végzik.

 

Amikor tehát az időjárás előrejelzésben az olvasható, hogy pl. 35 fok várható, akkor az, az ilyen módon
mérhető értékre utal, nem pedig az „erkélyre” – akár árnyékba - elhelyezett hőmérőn majd megjelenő értékre.

 

Az így végzett mérések sem rosszak persze – már feltéve ha véletlenül olyan hőmérőt sikerül vásárolni ami 
nem csal több fokot – de a nem szabályos elhelyezés miatt az így mért értékek rendszerint magasabbak a
szabványosan mért értékeknél és inkább a hőérzetről adnak körülbelüli tájékoztatást.
Hasonlóan nem szabályosan mért hőmérsékletet mutatnak a városban több helyen elhelyezett közterületi
hőmérséklet kijelzők sem. Ezekről gyakran azt lehet megtudni hány
fok lehet körülbelül a napon – ami persze
szintén nem haszontalan adat, hisz kánikulai időben figyelem felhívó, egyébként pedig tájékoztató lehet,
de a meteorológiai előrejelzésben szereplő értékekkel nem
érdemes összehasonlítani.

 

A levegő hőmérsékletét a meteorológiai állomásokon – naponta többször – meghatározott időpontokban mérik. 
Ha a naponta mért adatokat összeadjuk és a mérések számával elosztjuk, megkapjuk a napi középhőmérsékletet.
A havi középhőmérséklet kiszámításához a napi középhőmérsékleteket kell összeadni és elosztani a napok
számával. Valamennyi hónap középhőmérsékletéből hasonló módon kiszámíthatjuk az évi középhőmérsékletet is.
A nap folyamán mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet közötti különbség pedig a napi hőingás.

 

Röviden és leegyszerűsítve talán ennyit mindenkinek érdemes tudni ebben a témában.
Aki tudta attól elnézést, hogy untattam, aki most olvasta először annak meg örülök hogy szánt rá időt.

 


 

 
 

 


 

VISSZA A LAP TETEJÉRE

 

NAPI AKTUÁLIS

  •  

     

    IDŐJÁRÁSI HELYZET MA REGGEL

    KÖVETKEZŐ FRISSÍTÉS:

    2017.07.31.

    MEGFIGYELVE :   2017.07.--.   --:--

  •  

     

    KEDDEN  NAPKÖZBEN 

     Sok lesz felettünk a felhő de napközben egyre hosszabb időre tűnhet elő a nap.

    Zápor legfeljebb reggel fordulhat elő.

     A DÉLUTÁNI HŐMÉRSÉKLET

      24 C°

     

     

     

     A KÖVETKEZŐ ÓRÁKRA 
    JELLEMZŐ IDŐKÉP

     

  •  

     

    A VÍZ HŐMÉRSÉKLETE:  25 
  •                                                         

     

     

  •  

    Szárazréti mérések

    A csapadék adat

    pontatlan!

  •  

     

    Palotavárosi mérések

    A csapadék adat

    pontatlan!

     

     

  • Maroshegyi mérések

     

     

     

     

     

  •                                                  A HOLD ÁLLÁSA

    JELENLEGI FÁZIS
     

     .

     

     

  • A NAP VICCE

    Ha az időjárás a kedvét szegné