AZ IDŐJÁRÁS EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSAI
VÉDEKEZÉS A HŐSÉG ÉS A KÁROS UV-SUGÁRZÁS ELLEN
Napjainkban az emberek fele időjárás-érzékeny.
A komfortos, lefüggönyözött és temperált helyiségek, a hatékonyan védő ruházat,
a szabadban eltöltött ritka és kevés idő, a csekély fizikai aktivitás kevésbé veszi igénybe a szervezetet,
amelynek pedig eredendő feladata lenne, hogy folyamatosan alkalmazkodjon az időjáráshoz.
Ezért amikor a természetes környezeti hatásoktól tartósan elszigeteljük magunkat,
csökken a szervezet teljesítőképessége és megnő az érzékenységünk velük szemben,
azaz csökken az immunrendszer védekezőképessége.
Ilyen megközelítésből az időjárás-érzékenység akár civilizációs betegségnek is tekinthető.Minél idősebb valaki, annál inkább reagál az időjárás-változásra.
Amikor az ember korosodik, a belső folyamatok lassabban játszódnak le,
testünk nem tud már annyira alkalmazkodni, mint korábban, ezért időjárás-érzékennyé válik.
Idegesség, alvási zavarok, kimerültség, feledékenység, levertség, depresszió,
szív- és keringési zavarok, szédülés és légzési problémák léphetnek fel.
A kisgyerekek, sőt az újszülöttek is reagálnak az időjárás változására.
Melyik szülő ne tapasztalta volna, hogy zivatarok előtt, fülledt melegben a gyerekek különösen
nyugtalanok, veszekedősek és kimerültek.
Iskoláskortól a már amúgy is túlterhelt gyerekek közül minden ötödik időjárás-érzékeny,
ami természetesen még nem betegség.
Ők ilyenkor kimerültebbek, csökken a felfogóképességük és a koncentrációképességük,
ami dolgozatírásnál nagy nehézség lehet.
Ezért olyan területeken, ahol gyakori a főn jelenség (Ausztria, Németország),
az ilyen napokon például nem írnak dolgozatot.
Ha kora nyáron nagy a hőség, tartós kánikula van, szünetet rendelhetnek el.
Ahol pedig zord, hideg időjárás uralkodik télen (Szibéria), erős hideg betörések idején szünetel a
tanítás.
Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a nők gyakrabban és erősebben szenvednek a markáns
időjárás-változással együtt járó tünetektől, mint a férfiak. Ez a különbség már kisiskolás korban
is megmutatkozik.
A változás korában is sokkal több nő időjárás-érzékeny, mint férfi.
A klimaxon túl azonban a férfiak és a nők közel egyenlő számban érzékenyek.
A nők bonyolultabb hormonháztartása jelentősen befolyásolja a vegetatív idegrendszer működését,
ingerküszöbük is jóval alacsonyabb.
Számításba kell azt is venni, hogy a nők átlagosan hét évvel tovább élnek, mint a férfiak,
ezért a korral növekvő időjárás-érzékenység is rontja a női statisztikát.
Az időjárás-érzékenység a földrajzi elhelyezkedéstől is függ.
Például mi, közép-európaiak, különösen érzékenyek vagyunk, hiszen a közepes szélességeken élők
átlagosan mintegy hatnaponta frontátvonulásnak vannak kitéve, itt észlelhető a főn jelenség is.
A vizsgálatok alapján a magyarok, az osztrákok inkább a melegfrontokra érzékenyek,
az észak-németek, az angolok és franciák inkább a hidegfrontra.
A nemek tekintetében – hazánkhoz hasonlóan – az Egyesült Államokban a férfiak a melegre,
a nők inkább a hidegfrontra érzékenyek.
Az időjárás-érzékenység gyakran betegségek előjele, és főleg azokat az embereket érinti,
akik krónikus betegségben szenvednek, régi sérüléseik vannak,
vagy csökkent alkalmazkodóképességükből kifolyólag betegesen reagálnak az időjárás-változásra.
Ilyen tünet lehet például egy korábbi koponyasérülés miatt fellépő erős fejfájás,
gyógyult csonttörések és korábbi sebek helyén fellépő fájdalom.
Időjárási Frontok
A melegfrontAmikor még jó az idő, csak a légnyomás süllyedése és az első felhők megjelenése sejteti az
időjárás várható romlását, a melegfrontra érzékenyeknél már jelentkezhetnek az első tünetek.
Levertség, ideges nyugtalanság, ingerlékenység, alvási zavarok, szorongás, depresszió, nyomott
lelkiállapot.
A levertséghez a koncentrációképesség csökkenése és a reakcióidő növekedése társulhat.
Hamarabb kifáradhatunk, csökken a teljesítőképességünk, szédülés, fejfájás és más fájdalmak
jelentkeznek.
A melegfront fokozott megterhelés jelent a szív-érrendszeri betegségekkel élőkre.
Jelentősen ingadozhat, de jellemzőbben csökken a vérnyomás, gyakoribbá válhatnak az embóliák,
vérrögös elzáródások.
A hidegfront
A labilis hidegfront a legrobbanékonyabb, legenergikusabb jelensége a légkörnek, így hatása a
szervezetre is igen erős.
A hidegfront átvonulásakor a hidegebb levegő gyakran viharos szelekkel áramlik be.
Nyáron intenzív csapadékkal, zivatarokkal, télen általában kisebb havazással, hózáporokkal kísérve
vonul át.
Hidegfront idején a légkörben zajló általában gyors változások, az intenzívebb levegőtömeg-kicserélődés
miatt gyakrabban lépnek fel panaszok és megbetegedések.
Fokozódik a görcshajlam, fejfájás léphet fel, erősödhetnek az ízületi és reumás fájdalmak,
fokozottabban jelentkezhetnek a szív-érrendszeri tünetek, növekszik a szívinfarktus és embólia
veszélye.
A reflexidők megnyúlnak, nehézkes gondolkodás, álmosság jelentkezhet.
Frontmentes időszak - anticiklonok
Nyári anticiklon
Az ég kék, a nap süt: a legtöbb esetben ez tapasztalható egy nyári anticiklonban.
Mivel az anticiklonban nincsenek dinamikus időjárási folyamatok, ezek területén nem lépnek fel
időjárásfüggő panaszok. Az utbóbi évtizedekben azonban egyre gyakrabban, egyre hosszabb ideig
tartó kánikulai hőség jellemzi ezeket az időjárási helyzeteket. A hőség jelentős megterhelést jelent
a szív- és érrendszeri betegekre, különösen akkor, amikor a nagyon meleg időjárás magas
páratartalommal jár együtt.
Ilyenkor a szervezet majd minden energiáját a hőleadásra fordítja, más biológiai, fiziológiai folyamatok
háttérbe szorulnak. Ezért vagyunk ilyenkor sokkal fáradékonyabbak, kedvetlenebbek.
Az izzadás során rengeteg ásványi anyagot és folyadékot veszítünk, amit pótolni kell.
Ha erről tudatosan nem gondoskodunk, szervezetünk további folyadék- és ásványianyag-veszteséget
kell, hogy elviseljen.
A szervezet kimerülésének jele a szórakozottság, fejfájás, de szédülés, hányinger is felléphet,
illetve borzongás, hőemelkedés.
Hőguta esetén a szervezet hőszabályozó-rendszerének szabálytalan viselkedése tudatzavarhoz,
eszméletvesztéshez, izomgörcsökhöz és legvégül – megfelelő beavatkozás hiányában – halálhoz
vezethet.
Mindemellett a napfénynek számos jótékony hatása is van, megemlíthetjük a napsütés pozitív
pszichológiai hatását, illetve fontos szerepét a D-vitamin-szintézisben.
Természetesen soha ne feledkezzünk meg a napsugárzás káros hatásáról sem amely évek múltán
bőrrák kialakulását segítheti elő.
Téli anticiklon
Télen a felhőmentes éjszakákon jelentősen lehűl a felszín közeli pár száz méteres rétegben a levegő.
Mivel a felszín közelében a levegő gyakran nedves, az éjszakai hőmérséklet csökkenésével hamar
eléri harmatpontját, és a víz kis cseppekben kicsapódik, köd képződik. Így az alsó pár száz méteres
légrétegben – főleg a nagy városokban és azok környezetében – a szennyező anyagok idővel feldúsulnak,
és szmog is kialakulhat.
A kevés napsütés, a nedvesség, a köd és a szennyező anyagok növekvő koncentrációja kedvez a légúti
megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának.
Ha a szmog tartósan fennáll – mint az ’50-es évek elején Londonban –, a 60 éves kor felettiek körében
ugrásszerűen megnőhet a halálesetek száma.
Ez az időjárási helyzet a Kárpát-medencében különösen gyakori a téli időszakban, mivel a hegyekkel
körbevett mélyebben fekvő területet hosszú ideig zavartalanul kitölti a nehezebb hideg levegő.
Táplálkozással a frontok ellen
Érdemes az orvosmeteorológiai előrejelzésekre odafigyelni.
Ha tapasztalataink alapján meg tudjuk állapítani, hogy a hideg- vagy a melegfrontra vagyunk érzékenyek,
megfelelő – gyógyszertárban is kapható –, gyógyhatású készítményekkel, valamint természetes úton
bevitt vitaminokkal, élelmiszerekkel is felkészülhetünk, akár meg is előzhetjük a kellemetlen hatást.
Melegfrontra érzékenyeknek ajánlott az A-, B2- és C-vitamin, kálium és foszfor,
valamint szódabikarbóna nagyobb mennyiségű bevitele.
Hatékonyan előzheti meg és enyhítheti a tüneteiket a különböző zöldségek, amelyek nagy mennyiségben
tartalmaznak az említett ásványi anyagokból és vitaminokból.
A nyugtató teák és gyógynövények, például levendula, macskagyökér, szintén enyhíthetik a panaszokat.
A hidegfrontra érzékenyeknek a B1-, D-, E-, I-vitamin, kalcium, magnézium bevitele segíthet.
A front átvonulásakor ajánlott a szokásosnál nagyobb mennyiségű kávé vagy tea fogyasztása.
A húsfélék, sajt és tojás szintén segíthet: nagy mennyiségben tartalmaznak a szükséges
nyomelemekből.
A hőség elleni védekezéssel kapcsolatban néhány fontos tanács: - Hűtse lakását, nappal az ablakot tartsa csukva, használjon sötétítő függönyt, sötétedés után szellőztessen! - A nagy melegben 11 és 15 óra között lehetőleg árnyékban, hűvösebb helyen, ha teheti
légkondicionált helyiségben tartózkodjon, de feltétlenül kerülje a tűző napsütést! - Ha szükséges hűtse szervezetét, használjon vizes borogatást, zuhanyozzon langyos vízben! - Fordítson figyelmet arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékbevitellel pótolja az izzadással elveszített folyadékot! Az ajánlott mennyiség 2,5-3 l/nap! - Ha elindul otthonról, vigyen magával folyadékot! - Viseljen világos, jól szellőző, bővebb ruházatot! - Fordítson különös figyelmet, a különösen veszélyeztetett személyekre, mint a gyermekek,
idősek, kismamák, túlsúllyal küzdők, szív és keringési betegségekben szenvedők! - 11 és 15 óra közti időszakban ha teheti, kerülje a megterhelő fizikai tevékenységeket,
illetve tartson gyakrabban pihenőt. .
UV-B sugárzás elleni védekezéssel kapcsolatos fontos tanácsok: - Bőrfelületének lehető legkisebb részét tegye ki közvetlen napsugárzásnak! - Ruházatunkat egészítsük ki kalappal, UV-szűrős napszemüveggel, hosszú nadrággal,
felsőruházattal! - Azon a bőrfelületen, amely árnyékolatlanul maradt, használjon megfelelően magas
faktorú fényvédő krémet! - Ne tartózkodjon 11 és 15 óra között napon! - A csecsemőket, kisgyermekeket fokozattan óvjuk a napsugárzástól!
.
.
.