GYORS ELÉRÉS LINKEK |
||
HŐMÉRSÉKLETI VISSZATEKINTŐ |
||
ELMÚLT HÓNAP | ELMÚLT ÉVSZAK | ELMÚLT ÉV |
Amennyiben a diagramok nem jelennek meg
a diagram nevére kattintva az adott állomás adat oldalára lehet jutni
ahol az adott diagram is láthatóvá válik.
A DIAGRAMOK 20 PERCENKÉNT FRISSÜLNEK.
A JOBB FELSŐ SAROKBAN AZ UTOLSÓ FRISSÍTÉS IDŐPONTJA LÁTHATÓ.
ALSÓ SOR : AZ UTOLSÓ MÉRT ÉRTÉK, MINIMUM ÉS MAXIMUM AZ UTÓBBI 24 ÓRÁBAN.
A PÁRATARTALOM ALAKULÁSA AZ UTÓBBI 24 ÓRA SORÁN (SZÁRAZRÉTI MÉRÉS)
<
JELENLEGI ORSZÁGOS HŐMÉRSÉKLETI VISZONYOK
IDŐKÉP országos hőtérképe
A FENTI LINKEKRE KATTINTVA TOVÁBBI HASZNOS INFORMÁCIÓKHOZ JUTHAT A TISZTELT ÉRDEKLŐDŐ
Frissítés hetente 1 alkalommal
(általában szerdán)
A következő egy hét hőmérsékletéről a FŐ OLDALON tájékozódhatnak,
ezek a diagramok pedig az azt követő 30 napos időszak napjaira vonatkozó
jellemző átlagtól való eltérés lehetséges hőmérsékleti tartományát mutatják.
Előrejelzés a következő 5 hónapra
Az alábbi diagram a jelzett hónapok jelenleg valószínűsíthető
átlaghőmérsékletének eltérését szemlélteti,
az adott hónapra jellemző sokéves átlagtól.
A diagramon a zöld 0 tengely a jelzett 5 hónapra egyenként jellemző
átlagos középhőmérsékleteket jelképezi.
Az adott hónapon belüli vonalkás tartományok egy alsó és egy felső hőmérsékleti
érték között helyezkednek el.
Ezen értékek között valószínűsíthető a sokéves havi középhőmérséklettől
való adott havi eltérés mértéke.
Az újabb számítások a korábbitól eltérő értékeket adhatnak,
érdemes tehát hetente (szerdánként) figyelemmel kísérni a változásokat.
******************************************
Székesfehérváron az éves középhőmérséklet 11,4 fok körül van.
A középhőmérsékleti értékek területi eloszlását tekintve a nyugati,
különösen az ÉNy-i területeken kevéssel 11,4 fok alatt,
míg főként a város belső területein, de a lényegesen magasabban fekvő keleti
részeken is jellemzően 11,4 fok feletti értékek jellemzőek.
Legmelegebb hónap a július, 21,9 fokos havi középhőmérséklettel,
míg a leghidegebb a január 0,3 fokkal.
Az éghajlatváltozás következményeként gyorsan emelkedtek ezek az átlagok is.
A napsütést tekintve a legnaposabb hónap a július,
átlag mintegy 278 órát élvezhetjük a napsütést. Legkevésbé tehetjük ezt decemberben,
mikor csupán 50 órás átlag napsütésben van részünk.
******************************************
VISSZATEKINTŐ
SZÉKESFEHÉRVÁR HŐMÉRSÉKLETÉNEK ALAKULÁSA
AZ ELMÚLT HÓNAP SORÁN
OKTÓBER
A DIAGRAMOKRA KATTINTVA (2 KATTINTÁS) AZOK JELENTŐSEN NAGYÍTHATÓK.
******************************************
A DIAGRAM ÉS ADAT TERÜLETRE KATTINTVA (1+1 KATTINTÁS) NAGYÍTÁS ÉRHETŐ EL.
A lenti archívumban az egyes hónapokról részletesebb adatok találhatók.
******************************************
hőmérsékletének alakulása
A lenti archívumból kikeresve az egyes hónapok napra lebontva is megtekinthetők.
A DIAGRAM ÉS ADAT TERÜLETRE KATTINTVA (1+1 KATTINTÁS) NAGYÍTÁS ÉRHETŐ EL.
******************************************
A 2019-es évtől az adott hónapnál a HŐMÉRSÉKLETI ADATOK -ra kattintva
egy nagyítható képben több diagram és adat érhető el.
(A nagyításhoz a megnyíló ablakban kattintson a képre)
2019 előtti adatok e-mailben kérhetők.
FAGYVESZÉLY FIGYELMEZTETÉS SZÉKESFEHÉRVÁR TERÜLETÉRE
Tájékoztatom a Tisztelt Érdeklődőket, hogy április 15-től - május 31-ig, illetve október 1-től november 5-ig
Székesfehérvár területére érvényes fagyveszélyre figyelmeztető előrejelzés készül.
Az előrejelzés az előrejelzési oldalakon jobb oldalt, a " MA AKTUÁLIS" rovatban,
a fent jelzett tavaszi és őszi időszakban tekinthető meg amennyiben az időjárás alakulása
ezt indokolttá teszi.
Székesfehérváron az adott időszakokban jellemző leginkább a növények fagy miatti károsodása.
Különösen igaz ez ősszel - Mindenszentekre készülve - meglehetősen gyakran fordul elő talaj menti,
vagy még erősebb fagy.
Sokak igénye volt, hogy legyen erre egy egyszerű, jól látható jelzés amely alapján még időben
elvégezhetik a szükséges teendőket a növények megóvása érdekében.
De hasznos lehet a fagyveszély figyelmeztetés pl.a közlekedésben is, hisz a nyári félév alatt
a járművezetők elszoknak az e fajta veszélyektől.
Érdekesség de jó tudni, hogy Fehérváron nagyon jelentős a városrészek közti magassági szintkülönbség.
A legmélyebben fekvő - házakkal beépített - terület Szárazrét, de a város nyugati felében más részeken
is vannak hasonlóan, vagy közel hasonlóan mélyen fekvő területek. Ugyanakkor a keleti városrész,
szó szerint kiemelkedően Öreghegy egyes részei 70 méterrel is magasabban vannak.
Ekkora szintkülönbségnél már nagyon jelentős hőmérséklet különbségek is mutatkoznak ami
legjobban az éjszakai lehűlés mértékében figyelhető meg.
A mélyebben fekvő helyeken - természetesen számos egyéb tényezőtől is (pl.:felhőzet, szél, páratartalom)
függően erősebben lehűl a levegő így a derült, szélcsendes éjszakákon az erős kisugárzás hatására a város
nyugati területein jelenik meg legelőször a talaj menti fagy. A talaj felett néhány centiméterrel már akár -2 fok
is lehet miközben 2 méter magasságban és pláne a város magasabban fekvő részein
nyoma sincs a fagynak. És különösen igaz ez akkor ha valaki az ablakba kiakasztott hőmérőre hagyatkozik...
Érdemes tehát figyelemmel kísérni az előrejelzéseket ha meg szeretnék óvni növényeiket a váratlan fagyoktól.
AZ ALÁBBI TÉRKÉP AZT MUTATJA, HOGY A JELENLEGI IDŐJÁRÁSI HELYZETBEN, A MAI NAPON
A HÓNAP ÁTLAGÁHOZ KÉPEST TÖBB VAGY KEVESEBB ENERGIA SZÜKSÉGES-E A FŰTÉSHEZ
ÉS HÁNY SZÁZALÉKKAL TÉR EL ENNEK KÖLTSÉGE AZ ÁTLAGOS NAPI FŰTÉSI KÖLTSÉGTŐL.
A levegő közvetlenül nem melegszik fel, mert a napsugárzás nagyobb részét átengedi.
A földfelszín azonban elnyeli a napsugarakat, (anyagától függően különböző mértékben) felmelegszik
és aztán a talaj melegíti fel a felette elhelyezkedő levegőt. A talaj közelében ezért általában magasabb a
hőmérséklet. A földfelszíntől távolodva viszont átlagosan 200 m-enként 1 °C-kal csökken.
Ha az égbolt nappal felhős kevésbé tud felmelegedni a talaj, tehát gyengébb lesz a nappali felmelegedés.
Ha az éjszaka felhős, a felhők visszaverik a föld által kisugárzott hősugarak egy részét, így a lehűlés kisebb
lesz. Derült éjszakák esetén a kisugárzott hő nem verődik vissza, így a lehűlés nagyobb mértékű.
Az elnyelt és kisugárzott hő függ a talaj anyagától is. A város belső területein az aszfalt és betonrengetegben
jóval több hő nyelődik el napközben mint a külső városrészekben ahol jóval több a zöld terület.
Éjszaka aztán ez a nagyobb hőenergia kisugárzásra kerül és kevésbé engedi lehűlni az adott területeket.
A jelenség – amit egyébként városi hőszigetnek neveznek - szinte mindig tapasztalható - tehát télen is
de a mértéke számos körülménytől (pl.:szél) függ.
A felmelegedés mértéke attól is függ, hogy a Nap sugarai kisebb vagy nagyobb hajlásszög alatt érkeznek
a felszínre. Ha ugyanaz a sugárzás kisebb hajlásszögben érkezik a felületre, akkor nagyobb területen oszlik el,
ezért gyengébben melegíti fel a felszínt. A levegő hőmérséklete a nap folyamán a nap látszólagos járását követi.
Reggel és este a nap alacsonyan jár. Ilyenkor a napsugarak hajlásszöge kicsi, ezért a felmelegedés gyengébb.
A nap délben jár legmagasabban – a hajlásszög ekkor a legnagyobb és ekkor a legerősebb a felmelegedés is.
A HŐMÉRSÉKLET MÉRÉSE
A pontos mérések érdekében alapvető követelmény, hogy a megfelelő szellőzés biztosítása mellett mind
a közvetlen, mind a szórt napfény ellen védeni kell a hőmérőket.
Ennek érdekében a hőmérséklet mérését a meteorológiai gyakorlatban 2 m-es magasságban,
nyílt füves területen tökéletes árnyékolást biztosító hőmérőházikóban vagy un. tányéros árnyékolóban végzik.
Amikor tehát az időjárás előrejelzésben az olvasható, hogy pl. 35 fok várható, akkor az, az ilyen módon
mérhető értékre utal, nem pedig az „erkélyre” – akár árnyékba - elhelyezett hőmérőn majd megjelenő értékre.
Az így végzett mérések sem rosszak persze – már feltéve ha véletlenül olyan hőmérőt sikerül vásárolni ami
nem csal több fokot – de a nem szabályos elhelyezés miatt az így mért értékek rendszerint magasabbak a
szabványosan mért értékeknél és inkább a hőérzetről adnak körülbelüli tájékoztatást.
Hasonlóan nem szabályosan mért hőmérsékletet mutatnak a városban több helyen elhelyezett közterületi
hőmérséklet kijelzők sem. Ezekről gyakran azt lehet megtudni hány fok lehet körülbelül a napon – ami persze
szintén nem haszontalan adat, hisz kánikulai időben figyelem felhívó, egyébként pedig tájékoztató lehet,
de a meteorológiai előrejelzésben szereplő értékekkel nem érdemes összehasonlítani.
A levegő hőmérsékletét a meteorológiai állomásokon – naponta többször – meghatározott időpontokban mérik.
Ha a naponta mért adatokat összeadjuk és a mérések számával elosztjuk, megkapjuk a napi középhőmérsékletet.
A havi középhőmérséklet kiszámításához a napi középhőmérsékleteket kell összeadni és elosztani a napok
számával. Valamennyi hónap középhőmérsékletéből hasonló módon kiszámíthatjuk az évi középhőmérsékletet is.
A nap folyamán mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet közötti különbség pedig a napi hőingás.
Röviden és leegyszerűsítve talán ennyit mindenkinek érdemes tudni ebben a témában.
Aki tudta attól elnézést, hogy untattam, aki most olvasta először annak meg örülök hogy szánt rá időt.
******************************************
Figyelem! Az általam készített előrejelzés tájékoztató jellegű információ,
melyet hobbiból szabad időmben készítek.
Tehát megjelenése nem garantált és nem minősül hivatalos előrejelzésnek.
A hivatalos előrejelzés az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján érhető el.
Az előrejelzésben foglalt időjárási események nem számítanak tényállításnak,
nem minősülnek közveszéllyel való fenyegetésnek, mindössze a saját
véleményemet formálják meg melyet külföldi időjárási modellek alapján a helyi
sajátosságok figyelembe vételével alakítok ki az időjárás lehetséges alakulásáról.
Mindenkinek saját felelőssége, hogy mennyire veszi figyelembe.
NAPI AKTUÁLIS
A KÖVETKEZŐ ÓRÁKRA
JELLEMZŐ ÉGKÉP |
IDŐJÁRÁSI HELYZET
MA REGGEL
|
Frissítések: hétfő kivételével munkanapokon 4:30 és 8:00 között |
MEGFIGYELVE : 2024.11.21. 6:30 |
A viharjelzés 2025 április
1-ig szünetel.
1 fokú viharjelzés:
2 fokú viharjelzés:
AKTUÁLIS MÉRÉSI
ADATOK
|
Ha az időjárás a kedvét szegné... |